Minden, amit a szakmai gyakorlatról tudni akartál

szakmai

Ahogyan szinte minden egyetemi képzésen, úgy az SZTE ÁJTK szakjain is a diplomaszerzés előfeltétele a kötelező szakmai gyakorlat. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a nappali tagozatos hallgatók számára legfontosabb információkat.

Talán már mindenki hallott arról, hogy ahogyan más szakokon is, a jogászképzésben is kötelező szakmai gyakorlat is szerepel a diplomaszerzés feltételeként. Azzal azonban talán még a felsőévesek sincsenek teljesen tisztában, mit is jelent ez pontosan és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre.

Hat hetes kötelező szakmai gyakorlat

Karunkon a jogász szakosok számára a szakmai gyakorlat főszabály szerint 6 hét. Ez az időtartam teljesíthető egybefüggően vagy kétszer három heti bontásban is. Utóbbi megoldással főként ügyvédi irodáknál találkozhatunk, de az sem ritka, hogy valaki 2 különböző helyen tölti le a kétszer három hetes gyakornoki időt.

A kötelező jogász szakmai gyakorlatnak tantárgyi előfeltétele van: megkezdéséhez a Polgári jog II., az Alkotmányjog II. és a Büntetőjog Különös Rész I. kurzusok teljesítése szükséges. Bár sokan már elsőév után is belevágnak a gyakornoki munkába, könnyű belátni, hogy ezen alaptantárgyak elvégzése nélkülözhetetlen azért, hogy a gyakorlati helyen a hallgató megállja a helyét.

Szakmai gyakorlatot kizárólag igazságügyi, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazó szervnél lehet teljesíteni, feltéve, ha a gyakorlatvezető jogász végzettségű és a szervezetnél, intézménynél jogi, jogalkalmazással összefüggő feladatokat lát el. Nem szükségszerű tehát, hogy a három klasszikus hivatásrendnél – bíróság, ügyészség, ügyvédi irodák – helyezkedjen el a hallgató. A szakmai gyakorlat külföldön is teljesíthető a Tanulmányi Bizottság előzetes engedélyével. Sok jogászhallgató választja például az európai uniós intézményrendszer, legyen szó akár Brüsszelről vagy Strasbourgról.

Fontos még megemlíteni, hogy bármely más képzésen, szakon, vagy akár korábban jogászképzésen teljesített szakmai gyakorlat nem ismerhető el.

Szakmai Gyakornoki Program (SZGYP)

Kiváló lehetőség a gyakorlat letöltésére a Dr. Visontai-Szabó Katalin, karunk adjunktusa által koordinált SZTE ÁJTK Karrier Iroda és az ezen keresztül minden szemeszterben megszervezett Szakmai Gyakornoki Program (SZGYP). A program 12 hetes, tehát az egész szorgalmi időszakot kitölti, ráadásul 2 kredittel is honorálják a bekapcsolódást.

A Karrier Iroda partnerei között megtalálhatók a legnevesebb szegedi (és fővárosi!) ügyvédi irodák, bíróságok, közigazgatási szervek, vagy éppen az ügyészi szervezet. A jelentkezés általában a vizsgaidőszakot megelőző hetekben kezdődik, feltétele pedig egy önéletrajz, egy motivációs levél és az utolsó féléves „index másolat” csatolása. A jelentkezést követően a Karrier Iroda emailben értesíti a hallgatókat. A hallgatók számára a Karrier Iroda partnerei között nem található jogi szolgáltatók is elérhetők, hiszen amennyiben az Iroda kérésre megállapodást köt az adott gyakornoki hellyel, úgy a Szakmai Gyakornoki Programba bekapcsolódva is teljesíthet a hallgató.

Amellett, hogy kötelező szakmai gyakorlatként is beszámítják az SZGYP-ben letöltött gyakornoki időt, tanúsítványt is kap minderről a hallgató. Mindemellett lehetőség van egyéni tanrend igénylésére is, amely keretében a Dékán ajánlott tantervet ad ki, amely félévenként 27–33 kreditszámmal, a tanulmányi előfeltételek figyelembe vételével ad ajánlást a képzés folytatására. A rugalmas munkavégzésnek köszönhetően azonban sokan az órarendjükkel is össze tudják egyeztetni a Szakmai Gyakornoki Programban való részvételt.

A tavaszi félévre a jelentkezési határidő: 2021. január 25.

Jelentkezés: szteajkkarrier@gmail.com

SZAKMAI PARTNEREK:
1. Dr. Hoffmann Balázs Ügyvéd
2. Dr. Császár Mátyás ügyvéd
3. Kardos – Pető – Törőcsik Ügyvédi Iroda
4. Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda
5. Noerr és Társai Ügyvédi Iroda (Budapest)
6. Szegedi Törvényszék
7. Szegedi Törvényszék Cégbírósága
8. Csongrád Megyei Kormányhivatal
10. Dr. Börcsök Rita Ügyvéd
11. Dr. Ragány Zoltán Ügyvéd
12. Dr. Ember Alex Frigyes Ügyvéd
13. Dr. Halasi Barbara Ügyvéd (MKTB, jogász)
14. Dr. Zádori Szabolcs Ügyvéd
15. Dr. Tabi Mária Ügyvéd
16. Szegedi Közlekedési Társaság (MKTB)
17. Dr. Mészáros Milán Ügyvéd
18. Dr. Magyarossy József Ügyvéd
19. Bonduelle (Békéscsaba, MKTB)
20. Csongrád-Csanád Megyei Rendőrfőkapitányság :
– Csongrád – Csanád MRFK – Rendészeti Igazgatóság – Határrendészeti Szolgálat (illegális migrációval kapcsolatos szakterületen)
– Szegedi Rendőrkapitányság
– Makói Rendőrkapitányság
– Csongrádi Rendőrkapitányság
– Kisteleki Rendőrkapitányság
– Szegedi Határrendészeti Kirendeltség (illegális migrációval kapcsolatos szakterületen)
– Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség (illegális migrációval kapcsolatos szakterületen)
– Kiszombori Határrendészeti Kirendeltség (illegális migrációval kapcsolatos szakterületen)
21. Szegedi Áldozatsegítő Központ

 

szakmai 2

Szakmai gyakorlat nyáron

A jogászképzésen lehetőség van a szakmai gyakorlat tanéven kívüli, júliusi-augusztusi teljesítésére is. Ez általában a hallgató egyéni szervezésében valósulhat meg,  kifejezett előnye, hogy nem kell a tanév alatt gyakornoki munkát végezni, s ezáltal a tanulmányainkra is jobban koncentrálhatunk.

Érdemes azonban kötelezőnél hosszabb ideig gyakornoki munkát végezni, mert nagyon sokat ér egy önéletrajzban vagy egy állásinterjú alkalmával, ha valakinek már van akár egy egész éves tapasztalata. Erre a nyári gyakorlat is kifejezetten alkalmas.

Előnye a gyakornokoskodásnak, hogy a hallgató betekintést nyerhet abba a világba, ahol majd később el szeretne helyezkedni. Mindenkinek érdemes olyan területre mennie (akár bíróság, ügyészség, ügyvédi iroda stb.), ahol később is szeretne dolgozni. Ez főleg azért ajánlatos, mert még időben kiderül, ha esetleg mégsem tetszik az adott pálya. Érdemes minél több hivatásrendet is kipróbálni, ugyanis így győződhetünk meg legjobban arról, melyik pálya is illik hozzánk a leginkább.

Azonban sok ügyvédi irodánál már az a gyakorlat, hogy a korábban bevált gyakornokokat veszik fel jelöltnek is. Célszerű lehet már gyakornokként is egy helyen elköteleződni, így ugyanis nagyobb az esély, hogy később a diploma után is tovább alkalmazzanak.

Más a helyzet azonban azoknál, akiket nem annyira az ügyvédi, inkább más jogi pálya vonz. A közigazgatásban, központi hivataloknál, egyéb hatóságoknál a helyzet leginkább a bérezést tekintetében más, ugyanis az ilyen helyeken főszabály szerint nem jár bérezés. Meglepő módon még a nagyobb nemzetközi irodáknál is előfordul ez.

szakmai 3

A bérezés ugyanis szintén fontos szempont lehet. Ezt megint sok tényező befolyásolja, és akad olyan is, akinek ez nem a legfontosabb szempont, hiszen vagy csak a kötelező gyakorlatot szeretné letudni, vagy megelégszik azzal, hogy egy jó nevű helyen dolgozhat, és elismert szakemberektől tanulhat.

A hat hetes gyakorlati időre jogszabály alapján nem kötelesek fizetni a gyakornoknak. Emellett sajnos akadnak olyan helyek, ahol ugyan fizetnek, de nem jelentik be a dolgozót.

A fentiekből is látható, hogy érdemes körültekintőnek lennünk, ha gyakornokként kívánunk elhelyezkedni, akár a Szakmai Gyakornoki Programon belül, akár azon kívül, nyáron vagy a tanév közben. Az azonban tagadhatatlan: mindenképpen érdemes a hat hetes kötelező szakmai gyakorlaton felül is munkát vállalni, hiszen így már frissdiplomásként jelentős tapasztalattal léphetünk a munkaerőpiacra.

 

 

Készítette,
Erdősi Gergely

 

 

 

Képek forrásai: