Az 1956-os forradalom és szabadságharc II. rész – a budapesti események idővonala

cultura-1956-forradalom

Cikksorozatunk II. részében az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb budapesti eseményeit, meghatározó pillanatait foglaljuk össze röviden; a cikk egyfajta idővonalként szolgál.

A magyar forradalomhoz szorosan kapcsolódik az 1956-ban Lengyelországban lezajlott munkástüntetés, melyet szétvértek ugyan, de a mozgalom megrengette a lengyel pártvezetést.  1956. október 23-án az egyetemisták tüntetést szerveztek Budapesten, a Bem téren, hogy kimutassák szolidaritásukat a lengyel felkelőkkel. A tüntetés a Műegyetemtől indult délután 3 órakor. A tüntetők egy része a Petőfi-szobor előtt gyülekezett, Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, felolvasták a 16 pontot. A Bem téren már közel 50.000 ember gyűlt össze, szabadságot és demokráciát követelve. A tömeghez rövid időn belül a munkásosztály is egyre nagyobb számban csatlakozott. A Bem-szobornál Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta kiáltványukat. Itt született meg a forradalom egyik legismertebb jelképe is, a lyukas nemzeti lobogó.

1_54forr1956

A tömeg a Margit hídon át a Kossuth térre, az Országházhoz vonult, ahol követelték, hogy Nagy Imre mondjon beszédet, valamint újból nevezzék ki miniszterelnöknek. Ekkor már az ország több pontján is megkezdődtek a tüntetések, este 6 órakor Debrecenben dördült el a forradalom első sortüze.

56-kossuth-ter

A Kossuth téren közel 200 ezer fős tömeg gyűlt össze. A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonult, ahol este fél 10-kor ledöntötték a Sztálin-szobrot. Az emberek másik csoportja a Magyar Rádió épülete felé vette az irányt, ahol követelték a 16 pont beolvasását. Itt azonban az ÁVH várta őket, akik megakadályozták az épületbe való bejutást. A követelések beolvasása helyett Gerő Ernő tartott beszédet, a tüntetőket csőcseléknek nevezte, a nép ellenségeinek titulálta. A beszéd óriási felháborodást keltett, tovább borzolta a kedélyeket.

10255

Az egyre dühösebb tömeg nem hátrált a Rádió épületétől, este 9 órakor az épületet védő ÁVH a tömegbe lőtt. Szintén a Rádió védelmére vezényelt magyar katonák leadták fegyvereiket, vagy csatlakoztak az ellenállókhoz. A tüntetők hamar felléptek az ÁVH embereivel szemben, a felfokozott indulatok harcából egyik pillanatról a másikra fegyveres harc kerekedett, kitört a forradalom. Hajnalra felszabadították a Rádiót.

Estére megérkeztek a szovjet tankok Budapestre. A tömeg katonáktól, fegyverraktárokból szerzett fegyverekkel, Molotov-koktéllal hatékonyan felvette a harcot, fellépésük eredményesnek bizonyult. Az ország minden pontján zajlott a forradalom. A fegyveres harcok legismertebb budapesti helyszínei a Corvin köz, a Széna tér, a Mester utca, a Tűzoltó utca, a Baross tér, a Móricz Zsigmond körtér.

az_1956_os_forradalom_es_szabadsagharc_tortenete_2

Október 24-én a pártvezetés kinevezte Nagy Imrét miniszterelnökké, de ekkor ez már kevésnek bizonyult. Nagy Imre statáriumot rendelt el, a rádióban a felkelést ellenforradalomnak nevezték, hírt adtak a szovjet csapatok bevonásáról.

Október 25-én a délelőtt békés tüntetéssel kezdődött a Kossuth téren, azonban a szovjet erők a tömegbe lőttek, csakúgy, mint több vidéki városban. A sortűz több mint 50 emberéletet követelt, rengetegen megsebesültek, tovább nőtt a gyűlölet. A pártvezetés közben leváltotta Gerő Ernőt, Kádár János került a párt élére. A harcok folytatódtak, forradalmi bizottságok jöttek létre. Nagy Imre innentől kezdve a megegyezésre és a forradalmi pontok elismertetésére, végrehajtására törekedett.

sortuz-kossuth-ter3

Október 26-án már az egész országban zajlott a forradalom, több helyen is sortüzet nyitottak (Mosonmagyaróvár, Kecskemét). A hadsereg szétesése folytatódott (fegyverszünetek megkötése), tárgyalások kezdődtek Moszkvával.

Október 27-én közzétették az új kormánynévsort, politikai változás állt a küszöbön. A pártvezetés a tűzszünetről és az események forradalommá minősítéséről tárgyalt.

Október 28-án a miniszterelnök rádióbeszédet tartott, melyben nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte az októberi események összességét. Elrendelte a tűzszünetet, a szovjet katonák kivonását, az ÁVH feloszlatását, megígérte a többpártrendszer érvényre juttatását. Győzött a forradalom. Megkezdődött számos forradalmi követelés végrehajtása, több párt újból megalakult, számos koncepciós perben elítélt személyt – köztük Mindszenty József hercegprímást – szabadon engedtek. Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, azonban a Szovjetunió vétójoga miatt a kezük meg volt kötve.

unnamed (7)

Az elért sikerek ellenére a külpolitika és a nemzetközi események (szuezi válság, az amerikaiak be nem avatkozása) kedvezőtlenül hatottak Magyarország helyzetére, a szovjetek megindították az erőszakos ellentámadást, „Forgószél” hadművelet néven. Magyarország helyzetén az ENSZ tárgyalások sem javítottak, a moszkvai tárgyalások is csak időnyerésre szolgálhattak. November 4-én óriási túlerővel megindult a szovjet támadás, november 12-ére elfojtották a forradalom utolsó szikráját is.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, valamint kegyetlen megtorlása ellenére meghatározta a 20. század második felének magyar történelmét, előre vetítette és megalapozta a rendszerváltást. A szabadságharc hőseinek tettei, küzdelmei, bátorságuk mind a mai napig példaértékkel bírnak minden magyar ember számára.

 

 

-Horváth Gergő-

 

 

Forrás:

https://oktober23.kormany.hu/tortenelmi-kronologia-2013

Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011.

 

Képek forrása (letöltés: 2020.10.23.):

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

https://jegyzettar.blog.hu/2019/10/23/az_1956-os_esemenyek_emlekere

https://24.hu/tudomany/2016/10/25/veres-csutortok-sortuzek-kaszaltak-a-kossuth-teren-elszabadult-a-pokol/

https://mult-kor.hu/a-melbourne-i-verfurdo-a-medenceben-bosszultuk-meg-a-forradalom-eltiprasat-20161206?pIdx=2

https://bestofcafe.hu/az_1956_os_forradalom_es_szabadsagharc_tortenete.html

https://regvoltkepek.blogspot.com/2016/10/gyilkos-sortuz-kossuth-teren-folytatas.html