Az 1956-os forradalom és szabadságharc I. rész – az előzmények

1956_Unnepseg_2019_800x400

Történelmünk és kultúránk egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956-os forradalom és szabadságharc. Harc az elnyomással, a diktatórikus rezsimmel és a hatalmas szovjet birodalommal szemben egy jobb életért, az emberi jogokért és egy szabad Magyarországért. Cikksorozatunk I. részében összegyűjtöttük az előzményeket, melyek a forradalomhoz vezettek.

Magyarország a II. világháborút vesztes félként zárta, hazánk a szovjet birodalom megszállása alá került. Közel 700.000 embert hurcoltak el kényszermunkára, állandósultak a fosztogatások, az erőszakos cselekmények. A hadsereg élelmezésén, eltartásán kívül Magyarországnak jóvátételt kellett fizetnie.

Az 1940-es évek második felére egyre csökken az életszínvonal, nő a társadalmi elégedetlenség. Felszámolják a többpártrendszert, a civil szervezetek működését, az önkormányzatokat felváltotta a tanácsrendszer. Az időszak egyik tetőpontja Rajk László pere, majd kivégzése 1949-ben.

Budapest, 1949. szeptember 20. Rajk László volt külügyminiszter és Brankov Lázár szembesítése a Népbíróságon, ügyük tárgyalásán, 1949. szeptemberében. MTI Fotó: Reprodukció
Budapest, 1949. szeptember 20.
Rajk László volt külügyminiszter és Brankov Lázár szembesítése a Népbíróságon, ügyük tárgyalásán, 1949. szeptemberében.
MTI Fotó: Reprodukció

A magyar gazdaság az ésszerűtlen tervek, a téeszesítés, a kötelező beszolgáltatások miatt hanyatlásnak indult, a mezőgazdaság tönkrement. Rengetegen kerültek nehéz, kiszolgáltatott helyzetbe, a bérek zuhanni kezdtek, a szegénység óriási méreteket öltött, a fizetések nagy része a létfenntartáshoz szükséges minimumot sem érte el. Áruhiány lépett fel, melynek következtében bevezették a jegyrendszert az alapvető élelmiszerekre (liszt, cukor, kenyér, zsír). Az államosítás egyre nagyobb teret hódított, háttérbe szorítva ezzel a magántulajdont, a magánszférát. Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docense ’56-ról szóló tanulmányában azonban felhívja a figyelmet arra, hogy valójában az állami propagandával ellentétben nem államosítás, hanem jogtalan vagyonelkobzás történt (közérdek és kártalanítás hiánya). A lakosság jelentős részét érintette az ingó és ingatlan vagyon elkobzása.

A Rákosi Mátyás utasításaira eljáró Államvédelmi Hatóság (ÁVH) hamar az elnyomás, a terror, a diktatúra, a megfélemlítés egyik legismertebb jelképévé vált. 1950 és 1953 között 2 millió ember ellen folyt nyomozás, 1 millió embert bíróság elé állítottak, közel 400 ezret elítéltek. Szinte kivétel nélkül minden magyar család érintett volt valamilyen formában ezen eljárásokban. Az ÁVH létszáma elérte a 80.000 főt, szerepe a diktatórikus gépezet fenntartásában kiemelt jelentőséggel bírt.

20180406avh21

A nemzettudat, a nemzeti önérzet és jelképek példátlan sérelmet szenvedtek. Horváth Attila szerint „a Magyar Népköztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) a legszolgalelkűbb lett az összes szovjet típusú alkotmány között is”. A nemzeti jelképek, szimbólumok mind a szovjet mintára változtak, előtérbe került a személyi kultusz.

1953-ban enyhülést hozott Sztálin halála, utóda 1953-1964-ig Hruscsov lett. Megnyílt a szovjet külpolitika, a diplomácia. Az enyhülés legnagyobb eredménye Rákosi menesztése és Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezése (1953-1955). Nagy Imre célul tűzte ki a gazdaság megreformálását, ésszerűbb talajra helyezését, nőtt az országgyűlés szerepköre, kezdetét vette a koncepciós perekben elítéltek rehabilitálása.

Soviet Communist leader Joseph Stalin (1879 - 1953) lying in state in the hall of Trade Union House, Moscow. (Photo by Keystone/Getty Images)

Azonban Rákosi, moszkvai látogatásai során, elérte, hogy menesszék Nagy Imrét. Az új miniszterelnök 1955 és 1956 között Hegedűs András lett. Próbálkozásai ellenére Rákosit is leváltották 1956 júniusában az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) éléről, helyébe Gerő Ernő lépett.

Nőtt a civil szerveződések jelentősége, ellenzéki pártok hiányában ezen szervezetek léptek fel a rezsimmel szemben, a kritika hangja egyre erősödött (Petőfi Kör, Magyar Írók Szövetsége). A kedvezőtlen külpolitikai helyzet, Hruscsov eltávolodása a sztálinizmustól és a magyar egyetemisták határozott fellépése megalapozta a forradalmat.

ef7e16deda954fafb72d903103311839

1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót és társait, ezt követően tüntetések kezdődtek. A mozgalmak élére az egyetemisták álltak, akik a Demokratikus Ifjúsági Szövetségtől független szerveket, fórumokat hoztak létre. A forradalom egyik zászlóshajója a szegedi hallgatók kezdeményezésére 1956. október 16-án létrehozott MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége lett, mely részt vett a forradalom elindításában, a különböző követelések megfogalmazásában, pontokba rendezésében. A Szövetség élére Kiss Tamás és Lejtényi András joghallgatók álltak, Perbíró József és Bónis György jogász professzorok támogatásával. Később más városok (Budapest, Miskolc, Pécs, Sopron) egyetemistái is csatlakoztak a mozgalomhoz, beléptek a MEFESZ-be. A forradalom első követeléseit is Szegeden írták össze először, melyek között az egyetemi életre kiterjedő követeléseken kívül már politikai tartalommal bíró igények is felmerültek. Ilyen volt például a halálbüntetés eltörlése vagy a szabad, demokratikus választások biztosítása. Ezen követelések szolgáltattak alapot a közismert 16 pontnak, melybe már belefoglalták a többek között a szovjet csapatok kivonásának követelését, az általános, egyenlő és titkos választójog, valamint a vélemény-és szólásszabadság biztosítását, a nemzeti jelképek és a magyar ipar megreformálását, Nagy Imre kormányalakítását, Rákosi felelősségre vonását, a Sztálin-szobor eltávolítását.

Az új eszmék hamar terjedni kezdtek, az élet felpezsdült, a politika általános beszédtémává vált, érezhető volt a változás szele.

 

Cikksorozatunk II. részeben ’56 főbb történéseit, kiemelt mozzanatait összegezzük a budapesti események mentén haladva.

 

 

-Horváth Gergő-

 

 

Forrás:

HORVÁTH ATTILA: Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és a Kádár-kormány legitimitásának kérdése. Iustum Aequum Salutare III. 2007/1. 21–29.

1949. évi XX. törvény

Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011.

Képek forrása (letöltés: 2020.10.23.):

Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján

https://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.wcs.org/www.caltech.edu/20160924-a-rajk-per-volt-a-rakosi-diktatura-egyik-legnagyobb-koholt-pere.html

https://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.nature.com/ajg/www.unc.edu/www.uio.no/english/www.unc.edu/20180406-a-kadar-rendszer-az-avh-tobb-hirhedt-figurajat-is-szalonkepesse-varazsolta.html

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/a-mefesz-szerepe-az-1956os-forradalomban

Rákosi születésnapján temették Sztálint