Tudományos diákmunka és a tudományos diákkörök – Egy szerető közösség

otdk_2019

 

A szegedi jogi kar amellett, hogy minőségi tudásbázissal ruházz fel Titeket, számos lehetőséget biztosít új barátságok megkötésére. Kezdetben ennek színtere lehet a gólyatábor, a beiratkozás napja, egy kari buli, az előadások és a gyakorlatok alkalmával is adódnak lehetőségek. Most ezeken felül, az egyetemi kapcsolataitok kialakításának egy páratlan színterét szeretnénk bemutatni. Itt amellett, hogy tagjai lehettek egy összetartó közösségnek, tudományos ismereteiteken munkálkodhattok, amelyben hallgatótársaitok mellett, oktatóitok is aktív szereplői. A tudományos diákkörök egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, ebből is adódóan mindegyik saját arculattal, egyéniséggel rendelkezik.

Tudományos munka

Miért is lehet jó, kifizetődő lehet-e belevágni egy tudományos munkába? Igazat megvallva a tudományos munkát nagy hiba lenne elsősorban hasznossági oldalról megközelíteni, hiszen diákként az első mozgatórugó szerencsésebb esetben az érdeklődés, a tudni akarás, valamint a többletismeret elsajátítása. Minőségi munkát elérni leginkább valódi érdeklődéssel, odaadással lehet.

Tudományos tevékenység elsősorban egy olyan plusz munkafolyamatot takar, mely a kötelező tanulmányokon kívül, azon felül, évfolyamtól teljesen függetlenül végezhető. Legtöbb esetben egy igényes munka elkészítése, az adott tematikát meghaladó, többlettudást, befektetett energiát, valamint a témába való mélyebb belemerülést igényel.

tdk

Több dolog együttes hatására is kialakulhat a tudományos érdeklődésünk: ez lehet egy jó, hozzánk közel álló téma, egy kedvelt tanító, esetleg egy befogadó közösséghez való tartozási vágy. És ebben van igazán nagy szerepük a diákköröknek: „A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere.”[1] Karunkon a diákkörök az évek során egyre inkább előtérbe kerültek, programjaik színesek, változatosak, valamint remek lehetőséget nyújtanak a diákok és tanárok közötti diskurzusra, eszmecserére, melyet az előadások tanrendi követelménye, a gyakorlatok ideje, nem feltételen tud teljes mértékben kielégíteni.

Nem feltétlen szükséges tudományos munkához a diákköri tagság, azonban jó útravaló lehet kutatói munkánk során egy-két segítő tanács.

Célok, elérhető távlatok

Évfolyamdolgozat, szakdolgozat

Talán az egyik legmegfoghatóbb eredmény, egy olyan megalapozott munka mely nemcsak az évfolyamdolgozat során, de azt továbbmunkálva még a szakdolgozat kidolgozásánál is hasznunkra válhat. Ahogyan kérdésünkre válaszolva Dr. Pétervári Máté is elmondta: „A diákköri tevékenység során elért eredmények a befektetett munka jövőbeli kamatoztatásának lehetőségét villantják fel, azonban az aktív tudományos diákköri részvétel az évfolyamdolgozat vagy a szakdolgozat megírásához is komoly lendületet ad.”

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

Az OTDK az egyik legelismertebb illetve legrangosabb országos megmérettetés, amelyen joghallgatók részt vehetnek. Itt minimum három elengedhetetlen elem forr egybe: a tanári, konzulensi odaadás, a diákok kemény munkája, valamint a szerencse mely végigköveti az események folyását. Végső, de nem utolsó sorban pedig fontos megemlíteni, hogy egy szép eredmény számottevő versenyelőnnyel járhat a jövőben.

Publikálás

A diploma megszerzése mellett karunk számos más lehetőséget biztosít, melyeket, ha nyitott szemmel járunk, hamar észrevehetünk: jó példa erre a publikálás. Tudományos publikáció tudományos folyóiratban vagy könyvben megjelent írásos munkák lehetnek. Ennek a munkának amellett, tdk2hogy megfelelő szakmai tartalommal kell, hogy rendelkezzék, elengedhetetlen formai követelményrendszernek is meg kell felelnie.

Számtalan esetben nem érezzük elégnek, befejezettnek egy adott tárgykör kidolgozását, főleg, ha dolgozatunk mögött több éves kutatói munka nyugszik. Mégis egy ilyen lehetőség biztos pontot ad, melyre elkövetkezendő munkáink során is bátran alapozhatunk!

 

Szecskó Enikő a 2017-ben megrendezett OTDK-án szekciója III. helyezését és az Alapvető Jogok Biztosának különdíját, 2019-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dékánjának különdíját érdemelte ki. A tudományos diákmunkáról és saját tapasztalatairól Enikőt, ötödéves joghallgatót kérdeztük.

Tagja vagy/voltál valamilyen tudományos diákkörnek? Mikor kezdtél el érdeklődni a tudományos munka iránt?

– Már az első évben is érdeklődtem a tudományos munka iránt, de ez leginkább cikkek olvasgatását, a látómezőm bővítését, és nem pedig valamelyik jogterület iránti célzott érdeklődést jelentette, így nem kerestem kifejezetten a lehetőséget arra sem, hogy valamilyen tudományos munkát végezzek. Azonban 2015-ben az Alkotmányjogi Tanszéken lehetőség volt egy hallgatók által írt tudományos kötethez becsatlakozni szerzőként, amely később nyomtatásban is megjelent. Ez a tanulmány egy rövidebb, bioetikai témájú írás volt és ez jelentette az első OTDK dolgozatom alapját, valamint az Alkotmányjogi Diákkörhöz való csatlakozásom is.

tdk3Eddig már két OTDK-án is képviselted karunkat igazán szép eredményekkel. Tudnál, kérlek beszélni a dolgozatokról, amikkel indultál?

– Az első dolgozatom címe Az autonómia elv szubindividuális jellegének alapjogi kihívásai volt. A téma valójában sokkal izgalmasabb volt, mint ahogy a címe sejtetné. J Mivel a jogi képzés mellett biológus végzettséggel rendelkezem, így a biológia és a jog határterületeit érdekesnek találom. Olyan területeket kutattam az önrendelkezési jog szempontjából vizsgálva, mint a transzplantáció, a génterápia, a halhatatlan sejtvonalak, a háromszülős embriók és a mesterséges humán genom kérdései. Ezekkel a témákkal az átlagember sok esetben csak a sci-fi filmek világában találkozik, pedig a közeljövőben mindennapos problémát fog jelenteni az egyed alatti szerveződési szintek, mint a szervek, szövetek feletti önrendelkezési jog, valamint a DNS-t érintő adatvédelmi kérdések megfelelő szabályozása. Ebben a dolgozatban keveredett a bioetika az adatvédelemmel, míg a második OTDK dolgozatom már tisztán adatvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Az információs szabadságjogok érvényesülése a rendvédelemben címet viselte, amelyben a Magyar Rendőrség és a hazai nemzetbiztonsági szervek kerültek áttekintésre adatvédelmi és információszabadsági nézőpontból. A szokásos kutatási módszertannal ellentétben a dolgozat gyakorlati részének az alapját az jelentette, hogy az összes vizsgált szervhez a saját nevemben közérdekű adatigénylést nyújtottam be és az igénylésekből származó adatok alapján tudtam következtetéseket levonni.

Milyen volt a verseny közege? Olyan volt, mint amilyenre számítottál?

– Az OTDK mindhárom napja felejthetetlen élmény, a közös utazás során mindig adott a jó hangulat, de a versenynap, majd másnap az eredményhirdetés a legizgalmasabb. A szervezők a Miskolci Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében is kitettek magukért, a verseny lezárásaként mindig garantált a felhőtlen kikapcsolódás. Az idei konferencia a várakozásokat is felülmúlta, nem mindennapi élmény a Nemzeti Múzeum dísztermében állófogadáson részt venni, hogy csak egyet említsek.

Véleményed és saját tapasztalatod szerint melyek egy jó dolgozat kulcsfontosságú elemei?

– Szerintem elsődlegesen egy jó ötlet kell, hogy mi az a téma, ami érdekes annyira, hogy huzamosabb időn keresztül azzal foglakozva sem unjon rá az ember. Nem feltétlenül csak az egyetemi előadásokról lehet ilyet szerezni, egy újságcikk fél mondatából, egy érdekes lábjegyzetből vagy személyes érdeklődésből is születhetnek olyan ötletek, amiből érdemes dolgozatot írni. Ezen felül a megfelelő minőségű és mennyiségű forrás feldolgozása az, ami kiemelheti a dolgozatot a mezőnyből.

Mit jelent neked ez a tevékenység? Ajánlanád másoknak is?

– Én csak az Alkotmányjogi Tudományos Diákkörről tudok véleményt formálni. A tanszék oktatói részéről a TDK tevékenység támogatása nagyon erős, az idei OTDK-n pedig a legjobb szurkolói csoport is a szegedi volt! Ha valaki szeretne dolgozatot írni, opponensnek jelentkezni vagy akár csak a rendszeresen megrendezésre kerülő tudományos előadásokon részt venni, azt bátran ajánlom mindenkinek!

 

tdk4Dr. Pétervári Mátét, karunk Magyar Jogtörténeti Tanszékének oktatóját, a Pro Jure Egyesület alapító tagját is megkérdeztük, immár tanárként miért ajánlja a hallgatóknak a TDK-tevékenységet, mi is az az opponencia és miért érdemes a gyakorló jogászi pályát választóknak is mindenképpen belevágniuk a kutatásba.

 

MK: Elsősorban miért ajánlanád a hallgatóknak a TDK tevékenységet, mind kari ülések, mind a megmérettetés (kari, országos) szinten?

Dr. Pétervári Máté: Hallgató koromban mindig azt mondták nekünk, ne csak arra törekedjünk, hogy minél jobb eredménnyel teljesítsük a vizsgáinkat, hanem minden szempontból igyekezzünk valami „pluszt” hozzátenni az önéletrajzunkhoz. Ezt az állítást bő öt évvel az egyetem elvégzése után abszolút igazolva látom. A későbbi elhelyezkedéshez sokkal többet tesz hozzá a tanulás melletti aktivitás, mint a csupa jelesből álló abszolutórium, bár ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem a lehető legjobb tanulmányi eredményre kell törekedni. Ez a tevékenység sok minden lehet, de a tudományos kutatás mindenképpen az egyik legfontosabb ezek közül. Emiatt ajánlanám főként az ehhez affinitást érző hallgatóknak a TDK-munkát.

MK: A Tudományos Diákkörök neve is egyértelműen utal a tudományos munkára, kutatásra. Az ilyen szerepvállalás elősorban csak azoknak éri meg, akik a későbbiekben is tudományos pályára adnák a fejüket, vagy azoknak is érdemes ilyen munkába kezdeni, akik inkább a gyakorlatban helyezkednének el?

Dr. Pétervári Máté: A későbbi tudományos pályához szinte elengedhetetlen az eredményes TDK-tevékenység, de az ilyen irányú tapasztalatok olyan képességek elsajátításához nyújtanak segítséget, ami az élet minden területén remekül kamatoztathatóak. Ezek közé tartoznak az előadói képességek fejlesztése, vagy az igényes fogalmazás módszertanának megtanulása. Egy TDK-dolgozat elkészítése ugyanis azt jelenti, hogy valaki valamely jogi problémában alaposan elmélyedik, ami gyakorlatilag minden jogi hivatás alapja.

MK: Milyen személyes tapasztalataid vannak a Tudományos Diákköri tevékenységgel kapcsolatban, akár a felkészülés, akár a felkészítés terén?

Dr. Pétervári Máté: A tudományos diákkörnek az igazi varázsát nem is a versengés adja meg, hanem a közösségi élmény, amit az ehhez kapcsolódó rendezvények adnak, így az azonos érdeklődésű hallgatótársakkal való előadás látogatások, kirándulások, valamint az oktatókkal való kötetlen kapcsolat kialakulása. Az egésznek a csúcsa pedig az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), amelyet egy olyan tudományos fesztiválként tudnék definiálni, amelyen az ország jogi karainak legkiválóbb hallgatói versenyezhetnek számos kísérő program mellett. Ezek a rendezvények mind hallgatóként, mind oktatóként igazán felvillanyozzák az embereket, emiatt is ajánlom a diákköri részvételt mindenkinek.

MK: Sok hallgatótársunk nincs tisztában azzal, mit is takar az opponencia. Mire érdemes figyelni, melyek lehetnek a főbb szempontok egy opponencia elkészítésénél?

Dr. Pétervári Máté: Az opponencia egy tudományos dolgozat értő bírálatát takarja. Az állam- és jogtudomány ilyen szempontból különleges, mert azon néhány tudományterülethez tartozik, amelynek diákköri versengésén a diákok is értékelhetik egymás dolgozatát. Ez olyan formában történik, hogy egy rivális egyetem hallgatójának dolgozatát bírálják az opponensek, ezáltal biztosítva a pártatlanságot. Egy ilyen tudományos értékelés elkészítése remek felkészülés a későbbi dolgozat megírására, valamint az OTDK hangulatába való belekóstolásra. Az opponencia elkészítésénél a legfontosabb szempont, hogy szigorúan szakmai szempontból mondjon bírálatot az opponens, viszont ezt semmiképpen sem bántó stílusban tegye, mert nem lehet cél a rengeteg munkát a dolgozatába fektető versenyző megsértése. Ha ezeket a szabályokat betartja valaki, akkor onnantól kötetlen műfaj az opponencia elkészítése, ám mégis érdemes formai, stilisztikai és tartalmi szempontból is vizsgálni a dolgozatot.

A különböző tanszékekhez tartozó diákkörök jogosultak delegálni a kari opponenseket általában az általuk nevezett dolgozatok arányában.

MK: Köszönjük szépen!

 


-Báró-Farkas Margit Chiara-


-Erdősi Gergely-

 

[1] http://otdk.hu/hu/kozponti-felhivas

 

Kép forrása:

https://jtt.sze.hu/eredmenyes-szereples-a-xxxiv-otdk-n