Látogatás a Kúrián és az Alkotmánybíróságon

1

Az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézete által szervezett tanulmányi kiránduláson vehettünk részt Budapesten, megismerkedhettünk a Kúria és az Alkotmánybíróság történetével, működésével, szervezeti felépítésével, feltehettük kérdéseinket Dr. Darák Péternek, a Kúria elnökének. Ebben a cikkünkben röviden összefoglaljuk a 2 szerv feladatköreit, kiemelt jelentőségüket.

A Kúria Magyarország bírósági szervezetének legfőbb szerve, melyet az Alaptörvény is rögzít, „biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”. A Kúria feladatai közé tartozik többek között a törvényszék és az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslat elbírálása, felülvizsgálati kérelmek elbírálása, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatok meghozatala, a joggyakorlat-elemzés, elvi bírósági határozatok és döntések közzététele, önkormányzati rendelet vizsgálata, megsemmisítése. A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre.

2A rendszerváltással és az alkotmány módosításával a legfőbb bírósági szerv a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága nevet kapta. A bírák kinevezését a köztársasági elnök hatáskörébe utalták, megalakult az Országos Bírói Tanács, egy átfogó bírósági reform vette kezdetét. Átalakult a bírósági szervezet, változások következtek be az eljárásjogokban, a bíróságok igazgatásában, a bírák jogállásában és javadalmazásában. Célként tűzték ki a végrehajtó és törvényhozó hatalomtól elkülönült egységes szervezet kiépítését, a bírói függetlenség alapjainak kiépítését, a politikailag semleges bírói hatalom megszilárdítását. A bíróságok igazgatására létrehozták az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT). Az ítélőtáblák beiktatásával négyszintű bírósági rendszer jött létre, mely segíti „a hatáskörök ésszerűbb telepítését, a jogorvoslati rendszer differenciáltabb szabályozását”.

3

A reformok kiteljesedését az Alaptörvény mellett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló CLXII. törvény jelentette. A bíróságok központi igazgatásáért az Országos Bírósági Hivatal elnöke (Dr. Handó Tünde), a szakmai vezetésért a Kúria elnöke (Dr. Darák Péter) a felelős. Az Országos Bírói Tanács „kontrollfunkciókat gyakorol”.

Az Alkotmánybíróság legfőbb feladata az Alaptörvényben biztosított jogok, az alkotmányos rend, jogrendszerünk belső összhangjának védelme, megőrzése, a 4hatalommegosztás elvének érvényre juttatása. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény tartalmazza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve”. A szervezeti és eljárási szabályokat a „2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról” tartalmazza, a részletes szabályozást pedig az Alkotmánybíróság Ügyrendje. Az Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ meg minősített többséggel 12 évre. Elnökét az Országgyűlés választja az alkotmánybírók közül, akinek „igazgatási, koordinációs és képviseleti feladata van”. 2016. november 22-től az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Sulyok Tamás.

Az Alkotmánybíróság elnökei 1990 óta:

Dr. Sólyom László5

Dr. Németh János

Dr. Holló András

Dr. Bihari Mihály

Dr. Paczolay Péter

Dr. Lenkovics Barnabás

2016.november 22-től az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Sulyok Tamás.

Az Alkotmánybíróság a döntéseket teljes ülésen, öttagú tanácsban vagy egyesbíróként hozza. A teljes ülés elsősorban a törvények alkotmányosságáról dönt. „Az Alkotmánybíróság szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait” az Alkotmánybíróság Hivatala látja el, vezetője a főtitkár, 2011. január 1-je óta Dr. Bitskey Botond.

6Magyarországon az Alkotmánybíróság a rendszerváltás eredménye. „Többnyire az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében hozta meg a „nagy döntéseit”. Ilyen például a halálbüntetés eltörlése (1990. október 24-én), az abortuszhatározatok vagy az eutanázia kérdése. 2012-ben megszűnt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt normakontroll, ezt csak meghatározott szervek, személyek kérhetik. Az Alkotmánybíróság hatáskörei közé tartozik az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vagy utólagos vizsgálata (előzetes normakontroll – utólagos normakontroll), bírói kezdeményezés egyedi normakontroll-eljárás iránt, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata vagy például az alaptörvény-ellenesen működő képviselő testület feloszlatásával összefüggő véleményezés, hatásköri összeütközés feloldása, az Alaptörvény absztrakt értelmezése, stb. Az Alkotmánybíróság „jellegadó hatásköre” az alkotmányjogi panasz, melynek 3 fajtáját különböztetjük meg. A „régi” alkotmányjogi panasz esetén az egyedi ügyben érintett nyújthat be panaszt az Alaptörvényben nevesített jog sérelme esetén, a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály ellen. Csak akkor, ha kimerítette a jogorvoslati lehetőségeit, vagy nincs számára biztosítva ilyen lehetőség. Benyújtására a támadott döntéstől számított 60 napon belül van lehetőség, írásban. A „közvetlen” vagy „gyors” alkotmányjogi panasz esetén maga a jogszabály alkalmazhatósága is alapot adhat a benyújtásra. A „valódi” alkotmányjogi panasz az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben nyújtható be.

A Kúria és az Alkotmánybíróság kiemelt szerepet tölt be a magyar igazságszolgáltatásban, biztosítják az egységes jogalkalmazást, őrködnek a jogbiztonság felett.

 

-Horváth Gergő-

 

Forrás:

https://www.kuria-birosag.hu/hu

Magyarország Alaptörvénye

2011.évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2011.évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

https://alkotmanybirosag.hu/altalanos-ismerteto/

Bevezetés az alkotmányjogba: Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei, Trócsányi László – Schanda Balázs, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016. ősz (ötödik-átdolgozott kiadás)

 

Képek forrása:

https://kuria-birosag.hu/hu/galeria

Alkotmánybíróság – hivatalos oldal / The Constitutional Court of Hungary

https://kuria-birosag.hu/hu/dr-darak-peter

https://szubkult.blog.hu/2015/04/25/justitia_100_eves_otthona

https://zoom.hu/hir/2018/04/25/ma-van-az-alaptorveny-unnepe-de-mindenki-elfelejtette/