Migráció és integráció Cicero korában – A Római Jogi TDK előadása a Kutatók Éjszakáján

IMG_2697

Aulus Licinius Archias egy görög származású költő, aki Kr. e. 118 körül született a kis-ázsiai Antiókhiában. Archias Kr. e. 102-ben jött Itáliába, ahol először 93-ban Herakleia városában polgárjogot, majd 4 évvel később – a lex Plautia Papiria alapján – római polgárjogot szerzett. Kr. e. 62-ben egy bizonyos Gattius azonban római polgárjoggal való visszaéléssel vádolta Archiast, akinek védelmét a nyilvános tárgyaláson a kor leghíresebb törvényszéki szónoka, Cicero látta el. A Római Jogi Tanszék mellett működő Tudományos Diákkör tagjai arra vállalkoztak, hogy a fennmaradt védőbeszéd alapján megállapítják a “vádirat” tényállását és jogi tartalmát, valamint a korabeli „büntető perrendtartási” szabályok szerint rekonstruálják magát a processzust is.

2018. szeptember 28-án, 19 órakor vette kezdetét karunkon a Migráció és integráció Cicero korában – A. Licinius Archias perének rekonstrukciója című előadás a Kutatók Éjszakája keretében. Már az előadás címe is figyelemfelkeltő, ugyanis az integráció és a migráció napjaink legaktuálisabb kérdéskörei közé tartoznak. Nem először fordult elő, hogy ilyen eseményre invitálják az érdeklődőket a Római Jogi Tanszék melletti tudományos műhely résztvevői. Négy évvel ezelőtt a BTK Auditorium Maxiumában adtak elő hasonló produkciót. Akkor Lysias attikai rétor védőbeszéde alapján idézték meg az antik Hellász kultikus és izgalmas világát.

No, de térjünk is vissza 2018-ba, pontosabban Kr. e. 62-be! A második emeleti szimulációs terembe belépve évfolyamtársam, Márkus Csenge cetlikkel fogadott, melyeken a „Gattius” és az „Archias” feliratok szerepeltek. Ezeknek – ahogyan neki is – szerepe lesz még a későbbiekben. A szép számmal megjelent érdeklődőket köszöntve Dr. Pozsonyi Norbert adjunktus úr ismertette a tényállást, az irányadó jogforrásokat, valamint a történeti hátteret. Ő maga nem mellesleg praetorként vett részt a rekonstrukcióban. Ahogyan az bevezetőjéből kiderült, ez esetben actio popularisról beszélhetünk. Ez egy olyan római jogi igényérvényesítési eszköz volt, amellyel bárki élhetett, aki keresetet volt jogosult benyújtani. Ezen kívül megtudhattuk: a korban a személyes jelenlét hiánya bármelyik oldalon permegszüntetési ok volt.

IMG_2685Amiképpen az ókori görög színházakban a női szerepeket is férfiak játszották, úgy ebben az előadásban sem törekedtek a nemi szerepeknek való megfelelésnek. A vádat Borsik Viktor formálta meg Gattiusként, a védelem oldalán pedig Hegyi Eszter öltötte magára Cicero szerepét. Védencét, Aulus Licinius Archiast Prof. Dr. Jakab Éva tanszékvezető asszony alakította. Nem lehet megfeledkeznem a tanúkról sem: a vád oldalán dr. Árkosy Lilla tanárnő, valamint Botyánszki Anikó,

a       védeleIMG_2766m oldaláról pedig Márkus Csenge és Takács Helga hallgatók tettek meggyőzőbbnél meggyőzőbb vallomásokat.

Pozsonyi tanár úr a szimulációt illetően még megemlítette a következőket: Hatályos jogi elemként jelent meg az előadásban, hogy a két pozíció képviselői a mai magyar eljárásokban is használatos talárban adták elő mondandójukat. Továbbá mai jellemvonásként tűnt fel az is, hogy a vád a pulpitus jobb, míg a védelem annak bal oldalán helyezkedett el.

Ahogyan arról már a bevezetőmben írtam, a per tárgyát az képezte, hogy Kr. e. 62-ben Gattius római polgárjoggal való visszaéléssel vádolta meg Archiast. A görög származású költő, aki Kr. e. 118 körül született a kis-ázsiai Antiókhiában Kr. e. 102-ben jött Itáliába, ahol először 93-ban Herakleia városában polgárjogot, majd 4 évvel később  – a lex Plautia Papiria alapján – római polgárjogot szerzett.

A vád jogalapját a Lex Papia de Peregrinis (Kr. e. 65) képezte, amely Rómából való száműzetéssel fenyegette azokat a peregrinusokat, akik a római polgárjogot úgy bitorolták jogtalanul, hogy valójában nem szerezték meg ezt a személyállapotot. A védelem érvrendszere szintén jogszabályokra, valamint történelmi tényekre épült. Miután a praetor számba vette a tanúkat, más akadályt nem látva megnyitotta a tárgyalást. Külön említést érdemel az, hogy a szereplők nagyfokú biztossággal adták elő szinte teljesen fejből a beszédeiket. A közönséget mint esküdtbíróságként vonták be az eljárásba, a már említett cetlikkel lehetett az ellenérdekű felek valamelyikének pernyertessége mellett szavazni. A szavazás tisztaságáért dr. Szivós Kristóf doktoranduszhallgató felelt. Rajta kívül a szintén PhD-s dr. Németh György Attila is tevékenyen segítette a hallgatókat, hogy minél élményszerűbb és hitelesebb alakítást nyújthassanak.

Az eljárás során végül A. Licinius Archias ártatlansága nyert megállapítást.

Az előadás után kérdésemre válaszolva Prof. Dr. Jakab Éva elmondta, a felkészülés igazi teamwork keretében folyt a diákkörben. Visszaemlékezései szerint a perrekonstrukció ötlete legelőször az idén tavasszal Belgrádban megrendezett XXII. Internationales Sommerseminar für Antike Rechtsgeschichte und Römisches Recht című háromnapos konferenciáról hazatérve merült fel. Kiemelte, a TDK tagjai eleinte ugyan félénken, később azonban már annál nagyobb lelkesedéssel vágtak bele a közös munkába. Mivel csak a cicerói védőbeszéd maradt ránk, így aszerint fejtették vissza a vádirat tartalmát a tanszék oktatói. A diákkör tagjai a védőbeszéd mai nyelvhasználatra való átdolgozásában vállaltak nagyobb rész. A munka során szigorúan ragaszkodtak a korabeli „büntető perrendtartási” szabályokhoz – avat be a részletekbe Professzor Asszony. A bemutató végeztével a közönségnek is elárulta: Az eredeti perben is felmentést nyert a híres rétor által védett görög költő.

Az eseményt követően Borsik Viktor elmondta, minden hallgatótársának jó szívvel ajánlja a diákköri munkát. Meggyőződése, hogy az ilyen előadások rengeteget segítenek a perbeszédkészség fejlesztésében. Kiemelte, hogy a felkészülés nagyon jó hangulatban telt, oktatóiktól pedig minden segítséget megkaptak a résztvevők.

IMG_2718

„A második félévben csatlakoztam a Római Jogi TDK-hoz. A gyűlések mindig nagyon jó hangulatúak, és a tanárok is nagyon segítőkészek. Sok érdekes dologgal foglalkozunk, és sokszor van lehetőség konferenciákon is részt venni. A tárgyalásszimuláció során az oktatókkal is folyamatos kapcsolatban voltunk. Segítettek, anyagot adtak a feladathoz. Az összejöveteleken is ott voltak, ahol segítettek az esetleges hibás pontokat kijavítani, és jobbá tenni az előadást.” – mindezt már Hegyi Eszter mondja el kérdésemre. „Az előadás szerintem nagyon jól sikerült. Viktor vádbeszéde eszméletlen volt. Az, hogy Professzorasszony is nagyon beleélte magát az előadásba, csak tovább színesítette a produkciót. A tanúkihallgatásoknál szerintem sikerült megnyerni a közönséget, tehát jól szerepeltek a tanúk is. Örülök, hogy végül sikerült felmenti a vádlottat. Számomra ez egy felejthetetlen élmény volt és bár sok munkával járt, örülök, hogy a részese lehettem” – vall előadás utáni élményeiről Eszter.

IMG_2693A nagyfokú érdeklődés mellett megtartott előadás élmény volt mind az előadók, mind a közönség számára. Annak ellenére, hogy maga a római jog az elsőévesek első nagy megmérettetését jelenti a jogászképzésben, felsőbbévesek és felnőttek is nagy számban képviseltették magukat az érdeklődők közt. Mindezek után a TDK tagjai és felkészítőik is biztosak abban, hogy a jövőben is hasonló volumenű közös munkába vágják fejszéjüket.

 

 

 

-Erdősi Gergely-