Kari kommunikáció: Kecse-­Nagy Sándor kommunikációs menedzserrel beszélgettünk

4.2

Bizonyára többen is találkoztatok már az évek során egyre elterjedtebb image, brand kifejezésekkel. Sokan úgy gondolják, hogy manapság nehéz bármit is a nagyközönség számára eladni megfelelő brand építése nélkül. Azonban ez mennyire lehet igaz az oktatásra? A hallgatók okkal választanak egy adott képzést, egyetemet, de valójában a kiválasztási folyamat során milyen faktorok játszanak igazán szerepet?

2018 januárjától Kecse-­Nagy Sándor kommunikációs menedzserként segíti karunkat. Vele tekinthetünk kicsit a színfalak mögé. 

kép1-min

Ismerkedés- személyes kalauz

Beszélgetésünk kezdeti szakaszaiból megtudhattuk, hogy Sándor több mint 15 éve a Gazdaságtudományi Karon oktat, kimondottan szervezeti kommunikációt, a nappali tagozatosoknak és posztgraduális képzésen is, illetve több mint két éve az Általános Orvostudományi Kar kommunikációs irodáját vezeti. Ebből kifolyólag több lehetősége teremtődött arra, hogy az ÁJTK dékánhelyetteseivel különböző projekteken dolgozzon együtt. Ahogy fogalmazott is Sándor, a közös munka eredményeként „egy igazán megtisztelő felkérés keretében kértek meg arra, hogy segítsek kicsit az ÁJTK imázs építésében, kommunikáció szervezésében”. Több előkészítő és egyeztető megbeszélést követően döntöttek úgy, hogy ez év januárjától 1 éves keretidőben fogja fejleszteni a kari kommunikációt. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hisz Sándornak ezen munkakör már nem újdonság, az ÁOK-án is hasonló folyamatoknak volt elindító kulcsszereplője.

A kommunikációval már jó ideje foglalkozik, egyetemi munkásságát megelőzően több multinacionális cégnél kommunikációs vezetői pozíciót töltött be, ahol amellett, hogy testközelből tapasztalhatta az alkalmazott kapcsolatfelvételek, információszolgáltatási technikák sikerességét az új, változó tendenciákat is nyomon tudta követni. Elmondása szerint, a jelenre legnagyobb hatása a PR 2.0-nak, vagyis az online közösségi médiának van. Megjelenésével egy olyan csatorna jött létre, ahol egy karnak is, számos új lehetősége nyílt. Fontos itt kiemelni, hogy a szolgáltató, ebben az esetben az egyetemnek, a célközönség média fogyasztási szokásaihoz kell igazodnia. Itt Sándor fő példaként megemlítette a hozzánk jelentkező középiskolásokat, valamint az ide járó jogi karos hallgatókat. Nekik az online közösségi csatorna fogyasztási szokásait ajánlott követni, elmondható, hogy az elérni kívánt közönség szinte 99%-ban jelen is van a vizsgált közösségi színtereken. (Facebook és minden egyéb más online csatornán.) Mint tudhatjuk (és testközelből tapasztaljuk is) az információk nagy részét innen szereti és szerzi is be a hallgatóság túlnyomó része. A leírtakat csak megerősíti karunk vezetőségi tagjainak visszajelzései, mely szerint az e-mail sajnos már nem hatékony és hiába küldenek ki akár személyes e-mail címekre leveleket, felhívásokat, azt nem annyira olvassák, nem annyira hatékony.

apc2-06

Hagyomány, avagy megújulás? 

Ahogy rá is mutatott Sándor, nem szabad elfeledkeznünk a jogi kar egyik igazán szép szlogenjéről: „Hagyomány és megújulás”. Véleménye szerint ezt mindenképpen figyelembe kell venni a kommunikáció szervezésekor és ezt munkája során tiszteletben is tartja. Hagyomány egyrészt az oktatás minőségére, a szegedi jogi kar nagyon jó hírére alapul, de ezt a nagyon jó imázst a mai kor kommunikációs csatornáihoz kell, hogy tudjuk illeszteni.

Sándor az integrált kommunikáció híve és rövidtávú céljai között emelte ki azt, hogy a következő szemeszter kezdetére, vagyis szeptemberig, szeretné elérni, hogy a honlap jelentősen átláthatóbb, élvezhetőbb, szörfözhetőbb legyen. Ennek keretében szeretnének sok képet felrakni az online felületekre, az egész kommunikációt emberközelibbé tenni. Vagyis, hogy minél több hallgató és minél több oktató szerepeljen a fényképeken illusztrációként, ugyanis „Ők azok, akik megtestesítik tulajdonképpen ezt a hagyományt és megújulást”. Ennek egyik elemeként indították el a Legyél Te is a jogi kar arca! című kezdeményezést, hiszen ilyen szempontból a jogi karhoz való tartozás, az identitástudat is nagyon fontos eleme mindennek. Abban az esetben, ha valaki büszke arra, hogy ide jár az SZTE ÁJTK-ra, akkor bátran vállalkozzon erre a feladatra: magától értetődően mindig azok a leghitelesebb hírforrások, akik belülről tudják elmondani, teljesen őszinte véleményüket. Sándor álláspontjával mi is csak egyet tudunk érteni mely szerint: „egyébként ugyanígy van ez az Educatio kiállításon, vagy bármilyen kari nyíltnapon, hogy a jelentkezők szívesen meghallgatják a nagyon érdekes oktatói előadásokat, de ettől független mégis megszokták kérdezni a HÖK-ösöket, hogy akkor tényleg milyen a hangulat, mit érdemes választani, miért azt érdemes választani, valamint másik nagyon lényeges elemként miért érdemes Szegedre jönni tanulni. Szeged az egyik legélhetőbb város és az egyetem ilyen szempontból része a városnak, tehát nem egy elkülönült kampusz, hanem a belvárosban van, itt pedig még inkább a jogi kar erre az egyik legjobb példa- ennél jobban egy egyetem nem is lehetne a belvárosban, mint itt a lófaránál, amely egyébként is egy kultikus meeting point.”

 

Hol található a kommunikáció szerepe: Teremtés, avagy felhívás- megmondja vagy támogatja? 

Sándor kérdésemre, mely szerint mit tart a jogi kar kifejezett erősségeinek, reklámozandó területeinek, adott válaszában kiemelte, hogy azt már most tisztázni kell, a kommunikáció egy támogató folyamat, tehát nem a kommunikáció találja ki, hogy ezek az erősségek jelen vannak, hanem maga a kar vezetése, oktatói és hallgatói azok, akik tulajdonképpen kialakítják, létrehozzák ezeket az erősségeket. A kommunikációs menedzser feladata az, hogy ezekre az úgynevezett márka előnyökre felhívja a figyelmet. Sándor meglátása szerint a dékáni vezetéssel megkezdett folyamat egy márka építésnek a része, melyben legnagyobb szerepe maguknak az embereknek van. Hogyha mindezt pedig egy versenyhelyzetnek tekintjük, akkor figyelmet kell szentelni a potenciálisan hozzánk jelentkezőknek, hogy ténylegesen miért minket válasszanak. Újfent előkerül vezérmondatunk a Hagyomány és megújulás. Ez a megújulás, ahogy az 66előzőekben is kitértünk rá, megvalósulhat az oktatásban akár egy csoportos foglalkozás, akár a géptermi vizsgáztatási újítás alkalmával. Egyik legmarkánsabb példaként ki lehet emelni Prof. Dr. Karsai Krisztina rektorhelyettes asszony által támogatott oktatás fejlesztést, szemléletmód változtatást. Azt is persze el kell mondani, vannak még olyan oktatóink, akik úgy gondolják, hogy minderre nincs szükség, mivelhogy a jogi karnak már maga a léte elég, nem szükséges külön reklám. Azonban egy versenypiaci helyzetben igenis szükség van a kar ismertségének növelésére, illetve a márka előnyeinek, a nyújtott szolgáltatások a kihangsúlyozására. Ebben ugyanazon az úton járunk a karral, mint a Szegedi Tudományegyetem, aki szintén versenyhelyzetben van, nem csak magyar egyetemekkel, hanem külföldi intézményekkel egyaránt. Szerencsére itt is elmondható, hogy az ÁJTK versenyképes, akár, ha csak a francia, német nyelvű képzési lehetőségekre gondolunk. Fejlődnünk természetesen mindig van hova, de kezdetnek ez igazán jó.

3

Sándor meglátása szerint az oktatókat egyaránt szükséges felkészíteni. Hogyha van egy oktató, aki nem vesz részt az online közösségi életben, neki is el kell tudnia fogadni: a hallgatókhoz való legkönnyebb eljutás mégiscsak ezeken a csatornákon keresztül történik. Itt nem arról van szó, hogy a face-to-face kommunikációt tagadnánk, tudják, hogy az nagyon fontos, de mivel információs társadalomban élünk az információs társadalom csatornáit és eszközeit is profi módon ki kell tudni használni. „Manapság kell egy insta profil az ÁJTK-nak.”  Azonban mindezt nem szeretnék elkapkodni, amikor meglesznek a honlapra tervezett fényképek, csak ezt követheti az erre történő építkezés. A fényképek elkészítésére is egy ’belső embert’ kértek fel, aki teljesen más szemmel látja a kart és az ahhoz kapcsolódó identifikációt, aki tudja mi jellemző Ránk, ellentétben egy külső szemlélővel. Sándor egy nagyon frappáns példával indokolta mindezt: „ha például 100 szegedit megállítunk és megkérdezzük: Hol van a jogi kar? – mindenki azt fogja válaszolni, hogy a lófaránál, de, ha azt kérdezzük meg, hogy a Bocskai utcában is van? – arra már nem ilyen egyöntetű a válasz”. Tehát itt a cél az is lesz, hogy a jogi karnak ezt a fajta megújulását a Bocskai utcai épületnek akár a folyosói, akár az irodái, akár a termei már sugallják. Itt kiemelt jelentőséget kapnak az SZTE épületfejlesztései, a lófarának a jelentős megújulása. Ezalatt nemcsak az emblematikusnak számító torony építésre, hanem például a belső nyitott rész zárttá tételére is gondolnak, mely alapvetően fogja megváltoztatni a kari szférát, hangulatot.

Mint kifejti: „Egyelőre a Facebook az, amelynek központi szerepet szánunk, de természetesen ennek az a logikája, az, hogy minden információt megpróbálunk felrakni a honlapra és a honlapról osztjuk meg egyébként az összes más online csatornán az információkat. Ahhoz, hogy megfelelő szinten tudjuk például Instagramon megosztani, ahhoz megint megfelelő minőségű képek kellenek, mert átlagos képekkel instán nem lehet fönnmaradni, ott már olyan alkalmazások, számotokra is ismert hashtagektől kedve minden van, amit alkalmazni lehet és tudni is kell. Tehát mostmár nem csak egyszerű képeket teszünk fel, hogy jé milyen jópofa, hanem valamilyen történetet kell hozzá csatolni. Ez nem holnap lesz, ez még előttünk áll, de én úgy gondolom, hogy a következő szemeszterre lehet már mindezt várni”

Itt még mindig az igaz, hogy a kommunikáció egy támogató folyamat, ahogy Sándor fogalmazott „nem beülünk egy csendes sarokba és kitaláljuk a híreket”. A hírek az intézetektől, a tanszékektől jönnek, a szervezésük által pedig a programok is. A belső kommunikáció fejlesztése érdekében létrehoztak egy központi e-mail címet: a kommunikacio@juris.u.-szeged.hu. Ide várnak mindenfajta olyan információt, amelyet szeretnének közzé tenni az intézetek, oktatók adott esetben hallgatók. Bátran írjatok ide!

 

Bővebben a paradigmaváltásról 

Paradigmaváltás még, hogy mostantól a régi szokással szeretnének szakítani, vagyis, hogy például ne egy PDF fájlban kerüljenek megosztásra, hirdetésre az események. A közösségi média nem erre való és nem megfelelő eszköze ennek. Mint érzékelhettük is az ilyesfajta hírközlésekre nem érkezik és nem is fog érkezni semmifajta interakció, lájk, visszajelzés. Ez csupán egy egyoldalú hírközlés lesz, nem pedig kommunikáció. Tehát nagyon fontos dolog, a megfelelő kapcsolatteremtés, itt Sándor külön szereplőként kitért a HÖK-nek az eseményeire, ezek reklámozásának jelentőségére.  Jó, ha észben tartjuk „Másodszorra nem kelthetünk első benyomást”, tehát az, hogy a kari honlap, hogy néz ki az egy fontos dolog, de az információt, a tartalmat mindez csak továbbítja, ezért is a tartalomszolgáltatóknak is nagy a felelőssége. Van egy ilyen marketinges módszer is: „saját házunk táját úgy nézzük körül, mintha idegenek lennénk.” Sándor is e szerint tesztelte le karunk honlapját és vette figyelembe a szükséges és elsődlegesen átformálandó elemeket.

Ide kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy ugyanazt kell kommunikálni az összes csatornán: Facebook, honlap, Instagram, szórólapok- csak mindezt mindegyik felületen más módon kell megtenni. Sándor kijelentette, hogy továbbra is a Facebook nem arra jó, hogy plakátokat tegyünk, fel, mert nem hirdetési felület, hanem pont fordítva egy olyan fórum, ahol ezeket az eseményeket élvezetessé, kívánatossá tudja tenni, annak érdekében, hogy kialakuljon az érdeklődés az adott esemény iránt. Kiemelkedő jelentősége van például a tudomány disszeminációnak is. Ezeken a felületeken személyesen is követhetjük a tudományos, oktatói, hallgatói sikereket, ezeknek a híreknek általában mindenki örül, szívesen meg is osztják. Különösen ebbe a kategóriába tartoznak a tudományos versenyek, habilitációk, tudományos előadások, ezeket nem kell titkolni, büszkének kell rá lenni.

Ide sorolhatóak és egyre nagyobb figyelmet kapnak a tudományos utak, külföldi vendégelőadások. Két úttörő mindebben Prof. Dr. Karsai Krisztina rektorhelyettes asszony és Dr. Mezei Péter nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes, akik eddig is követték a mai trendeket, most pedig még inkább belevetették magukat a blogszerű hírközlésbe, ezzel több hallgató figyelmét felkeltve az adott eseményekre. Mindezek által oktatóink is hallgató közelebbi kapcsolatokat tudnak teremteni.                                                                                                                   „Szakmai program mely olyan köntösbe van felöltöztetve, melyet mostanában kedvelünk, tehát nem száraz szakma, hanem pont azok a dolgok, amelyektől élvezzük, hogy jogi karosok vagyunk, van miért büszkének lennünk. Vannak PhD hallgatóink, akiknek tudományos sikereik vannak, azokat bemutatjuk személyesen, ha vannak Erasmus hallgatóink ők számoljanak be, hogy ott mi volt, miért volt jó.”

Dr. Varga Norbert tudományos ügyek dékánhelyettese, együttműködve kommunikációs menedzserünkkel külön figyelmet szentel átlátható pályázati rendszer kialakításának. Szeretnének a honlapon külön menü pontot létrehozni a pályázatoknak. Oda az összes létező pályázat felkerülne: egyrészt a karon futó pályázatoknak, a másrészt a hallgatók, PhD hallgatók által elérhető pályázatoknak is fix helyei lennének, ebből következően pedig folyamatosan frissítenék is e tartalmakat. „Nem attól fogják sokan beadni az ösztöndíjakat, hogy felrakják a honlapra, hanem ha következő lépcsőként az abban szereplők, résztvevők hitelesen beszámolnak arról, miért volt jó, számára a karrier építésében, miért volt hasznos, miben segített neki.” A kar és a karhoz kapcsolódó események iránt támasztott bizalom kiépítése a cél és ilyen szempontból a jogi karnak a marketingjének a magas szintre emelése. A honlapon még terveznek egy Ajánló fület, valamint több videót is meg szeretnének osztani.

5

Ahogy Sándor kifejtette, számára a legjobb csillaghelyzet állt fel nálunk, annak köszönhetően, hogy a dékáni vezetés teljesen szabad kezet adott neki a fejlesztésre. A paradigmaváltás megvalósítása során, a szakmai szabad-kéz itt nagy segítség és mint kifejti „legnagyobb megtiszteltetés számára az, hogy a dékáni vezetés megbízik a szakértelmében”.              „Jó kommunikáció akkor van, ha együttműködő partnerekkel találkozom és ezeknek megtestesítői lesznek az előzőekben is hosszasan tárgyalt tanszékek, az intézetekben a tartalomszolgáltatók, kommunikációs felelősök, további partnert testesíthet meg a HÖK, Magyar Közöny, és ha ezek összeérnek akkor jó úton haladunk.”

 

Nagyon köszönjük Kecse-Nagy Sándornak a lehetőséget, én személy szerint sok új információval gazdagodtam a vele történő beszélgetés során. Egyik mondásával zárom cikkünk, mely nagyon jól láttatja velünk az információ megfelelő áramlásának fontosságát:

„Aki előre informál az tájékoztat, aki utólag, az magyarázkodik”

 

 Báró-Farkas Margit Chiara

 

Képek forrásai:

„www.talkpoint.com/why-an-executive-communication-plan-is-worth-the-time-and-expense/”

„www.apc.org/en/communication-problems-illustration-matias-bervejillo-apc”

„www.verslilietuva.lt/naujienos/uzsienieciu-idarbinimo-procesas-verslui-kliutis-kuri-veda-seseli/”

„www.cronicas.com.uy/empresas-negocios/del-like-las-urnas-la-politica-las-redes-sociales/”

„www.womenworking.com/3-keys-effective-communication/”