Ügyvédkutatás hallgatói szemmel

family_and_law-banner-1480x604

 

Varga DóraVarga Dóra másodéves joghallgató előadásán vettem részt, a Jogbölcseleti és Jogszociológiai TDK keretein belül, melynek témáját Utasi Ágnes szerkesztette, ügyvédekről szóló könyve, az Ügyvédek a gyorsuló időben, illetve Dóra e könyv köré épülő kutatása adta.

A könyv 2015-ben jelent meg, pontos képet fest a magyarországi ügyvédek helyzetéről, státuszáról, a munka világában és a társadalomban elfoglalt helyéről. Hosszú idő óta ez a könyv foglalkozik legrészletesebben ezzel a témával. Aki érdeklődést  érez e kérdéskörrel kapcsolatban, vagy csak érdekli, hogy mire számítson leendő ügyvédként, nyugodtan vegye kezébe a művet, roppant hasznos olvasmány.

Maga az előadás is ezen a tanulmányon alapult, valamint Dóra „hallgatói-személyes tapasztalatain”, kutatásán, nézetein. A különféle statisztikai adatokat, egyéb felméréseket és a szociológiát bevonva a magyar ügyvédség egy kevésbé ismert oldalát ismerhettük meg. Egy rövid történeti áttekintést követően megosztotta velünk az előadó a különféle „hipotéziseit”. Számomra ezek a megállapítások teljesen új megvilágításba helyezték ezt a témát, eloszlattak számos sztereotípiát, valamint a realitás talajára szállították ezt az életre szóló hivatást.

ügyvédekAz ügyvédeknek feltett rövid bevezető kérdéseket követően, melyek a családi állapotra, az anyagi körülményekre, a politikai életre vonatkoztak, a vizsgálat tárgyköreit képezték többek között az ügyvédek település szerinti megoszlása, a rokonok, szülők, különösen az apa iskolai végzettségének, személyének befolyása a pályaválasztásra. A középpontban azonban a női és férfi ügyvédek kvázi összehasonlítása állt a nőtlenség – hajadonság, a gyermekvállalás, a szakmai továbbképzések terén, továbbá az ügyvédi munkára hivatásként való tekintés jelentősége, súly
a, mértéke vonatkozásában. Dóra sok érdekes észrevétele közül kiemelném példaként, hogy a női ügyvédek körében sokkal nagyobb a gyermektelenek száma, mint a férfi ügyvédeknél, azonban a nők nagyobb arányban szánják el magukat arra, hogy valamilyen szakmai továbbképzést vállaljanak, illetve az ő körükben magasabb azok száma, akik hivatásként, és nem egyszerű munkaként tekintenek az ügyvédlétre. Elgondolkodtató megállapítások ezek.

Véleményem szerint ez utóbbival érdemesebb jelenleg foglalkoznunk, ugyanis, ahogy az előadásból is kitűnt, az ügyvédség nem csupán egy munka, nem csak azt kell tőle várni, hogy biztos anyagi megélhetést nyújtson, vagy az illetőt egy kiemelt társadalmi helyzetbe, státuszba hozza. Ez egy hivatás, amely befolyásolja egész életünket, életmódunkat, baráti- és családi kapcsolatainkat. Ha a munkából hivatás lesz, az megkönnyíti munkavégzésünket is, hiszen nem muszájból, hanem munkakedvvel, lelkesedéssel dolgozunk, vágunk bele az újba, az ismeretlenbe. Ugyanez igaz a tanulásra is, nemcsak a munka világára. Sokkal könnyebb örömmel tanulni egy tárgyat, mint kedvtelenül, céltalanul.

Mindent összevetve, bátran ajánlom mindenkinek a Jogbölcseleti és Jogszociológiai TDK előadásait, rendezvényeit, mivel a jog és a szociológia rendkívül jól megél egymás mellett, olyan kölcsönhatásban vannak, amely roppant módon jól hat a jogi tanulmányokra, és az elkövetkezendő jogi pályára. Segít a reálisabb gondolkodásmód kialakításában, valamint egyfajta önértékelés fejlesztésében, mind befelé, mind kifelé irányulva.

Ha tehetitek, látogassátok a különféle Tudományos Diákköröket, mert nagyon sokat lehet tanulni egy-egy hallgatótárs előadásából. Nem több órás eszmefuttatásokra kell számítani, sokszor egy 20-30 perces prezentációról van szó, ami higgyétek el, rengeteget jelent. Ennyi bőven belefér egy-egy kevésbé zsúfolt napba, hisz a kapcsolati tőkén túlmenően a tudás az, ami a legtöbbet ér, amivel érvényesülni tudunk ebben a világban, és ami a lehetőségek legszélesebb körét hordozza.

-Horváth Gergő-