Paradigmaváltás a jogi szakmában

8. DLA2

Veszélyezteti-e a modern technika a jövő jogászainak munkáját? Kik lehetnek a technológiai változások nyertesei és vesztesei? Mennyiben mások egy fiatal jogász karrierlehetőségei ma, mint 10 évvel ezelőtt? És egyáltalán, hogyan lehet minderre a legjobban felkészülni, akár már gólyaként? A DLA Piper egy gazdasági joggal foglalkozó nemzetközi ügyvédi iroda hálózat. A budapesti Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Irodát idén és tavaly is az év legjobb magyar ügyvédi irodájának választotta a Chambers & Partners. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Papp Gábor, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda szakmai fejlesztésért felelős vezetőjével.

8. DLA1

A jogászi szakma tradicionális, megbecsült hivatás. De vajon képes ellenállni a modern technika kihívásainak? Beszélhetünk egyáltalán klasszikus jogi szakmáról, mire a mostani gólyák diplomát kapnak a kezükbe?

P.G.: Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a jogi szakma nincs veszélyben. Sőt! Éppenséggel a világban felgyorsult változásoknak köszönhetően nagyobb az igény a jogi tanácsokra, mint bármikor. A jogi szakma veszélyben nincs, de változás (paradigmaváltás?) alatt áll. Vitathatatlan, hogy a szakmánknak is reflektálnia kell az információtechnológia rohamos fejlődésére. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia belátható időn belül át tudná venni a jogászok szerepét; a helyzet ennél árnyaltabb.

Pontosan hogyan kell elképzelni a modern technika megjelenését egy-egy nemzetközi ügyvédi iroda mindennapjaiban? Átvették a robotok az uralmat?

P.G. (nevet): Robotokról, a szó asimovi értelmében nem beszélhetünk. Még… Komolyra fordítva, talán a legfontosabb változás, hogy egyre több jogi részfeladatot tudunk szoftverek segítségével automatizálni, ami elsősorban a gépi tanulás fejlődésének köszönhető. A DLA Pipernél használt Kira nevű program például az ún. M&A-tranzakciókkal (vállalati fúziók és felvásárlások) kapcsolatos jogi tanácsadást könnyíti meg azzal, hogy automatizáltan segíti a cégek átvilágításait, gyorsabban és pontosabban, mintha azt manuálisan kellene elvégezni.

Tehát mégis van, amiben jobbak a robotok…

P.G.: Talán ez így erős. Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak olyan elemei a munkánknak, amelyeket hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban végeznek el az algoritmusok. Ez jó hír mindazon jogi tanácsadók számára, akik hozzánk hasonlóan a magas színvonalú szaktudásra mint hozzáadott értékre építenek. A megfelelően kalibrált mesterséges intelligencia bevetésével ügyvédeinknek több ideje marad a komplexebb, magasabb hozzáadott értékkel bíró feladatokra, és végső soron az Ügyfélre.

Az éremnek persze két oldala van. A modern technika elterjedésével a mindennapos, kevésbé kvalifikált szaktudást, mintsem rutinmunkát igénylő feladatok elvégzését komoly árverseny érinti, aminek hatására pusztán ilyen munkákból egyre nehezebb lesz nyereséges üzletet fenntartani.

Mit jelent mindez egy pályakezdő számára?

P.G.: Leginkább azt, hogy nagyrészt vége az adminisztratív jellegű feladatoknak, már karrierjeik első éveiben komoly szellemi kihívást jelentő, bonyolult jogi problémák megoldásán dolgozhatnak. Arra figyelniük kell azonban, hogy a lexikális tudás mellett az üzleti gondolkodást és az „éles” munka során rendkívül fontos soft képességeket – például időmenedzsment vagy előadástechnika – is elsajátítsák. Ma már a jogi tanácsadói piacon is elengedhetetlen a „trusted advisor” attitűd elsajátítása: nem elég már „csak” a jogot tudni, komplex üzleti problémákhoz kell tudni jogi tanácsot adni, egyben bizalmi alapú kapcsolatot fenntartani az ügyfelekkel.

Nem lehet elég korán kezdeni – mit javasolnál a gólyáknak, hogyan töltsék egyetemi éveiket annak érdekében, hogy minél jobban megfelelhessenek az említett elvárásoknak?

P.G.: Az alapos tárgyi, elméleti tudás mindig fontos marad. Úgy is mondhatnám, hogy ezzel lehet odakerülni a felfelé ívelő karrier előszobájába. Elengedhetetlen, csakúgy, mint a biztos nyelvtudás és a külföldi tapasztalat. Erre az alapra lehet aztán építkezni az egyetemi tanulmányok későbbi éveiben, amikor már érdemes versenyeken indulni és szakmai gyakorlattal is próbát tenni. Mindenekelőtt pedig a nyitott látásmód, a tájékozottság, a problémamegoldási képesség és az üzleti szemlélet fejlesztése biztosít előnyöket. A DLA Pipernél szintén jó pontnak számít a tudományos érdeklődés; az idei OTDK-n különdíjakkal is jutalmaztuk a legjobb dolgozatok szerzőit.

Elhangzott a gyakorlati tapasztalat, tájékozottság. Hogyan tehet ezekre szert egy joghallgató egyetemi évei alatt?

Az irodánál fontosnak tartjuk, hogy ne csak elvárásokat támasszunk a leendő szakértőink felé, hanem segítsük is őket – még az egyetemi padban ülve – érdeklődésüknek megfelelően orientálódni.

Ennek érdekében idén ősszel útjára bocsátjuk az ún. Talent Pool Programunkat. Ez tulajdonképpen egy tehetséggondozó program, amely – többek között – gyakornoki lehetőséget is kínál irodánkban. A Programmal egy exkluzív közösséget hozunk létre az ide felvételre került diákokból, ügyvédjelöltekből. A Program során közeli rálátást biztosítunk a nemzetközi ügyvédi irodai közeg kínálta gyakorlati feladatokra és annak mindennapjaira.

Hol lehet többet megtudni a DLA Piper Talent Pool Programjáról és magáról az irodáról?

P.G.: A dlapiperkarrier.hu oldalon megtalálható minden fontos információ arról, hogy miként lehet a Talent Pool Programunkba jelentkezni, továbbá milyen nálunk dolgozni és pontosan milyen karrierlehetőségek várnak az érdeklődő diákokra. Az oldalon keresztül közvetlenül is lehet nekünk üzenetet küldeni. Minden érdeklődésre, kérdésre örömmel válaszolunk.

Ha izgalmas és kihívásokkal teli gyakornoki lehetőséget keresel, akkor most itt a kiváló alkalom, hiszen a DLA Piper, magyarországi vezető ügyvédi irodája keresi a legtehetségesebb joghallgatókat!